Tényleg annyi minden történik napról napra, hogy ember legyen a talpán, aki mindezt képes írásba foglalni. Hát most megpróbálom. Tehát péntek délután indult Evelyn, a magyar dietetikus lány haza. Ő májusban államvizsgázik, így csak 3 hónapra jött ki sajnos. Így kihasználva az utolsó pár napot, szerda este elmentünk egyet bulizni, előtte nála a lakásban összegyűltünk. Ott volt Paulina, egy lengyel lány, aki arab szakon tanul itt kint. És beszél is arabul. Nagyon komoly. Meg még másik 2 magyar lány, Raszika és Zita. Raszika szintén erasmusos, Zita pedig az ő barátnője, aki kijött meglátogatni és várost nézni. Szóval 5-en voltunk. Buli után Evcsinél aludtam (Paulina is), a magyarok közel laktak, úgyhogy ők hazamentek. Csütörtökön pedig elmentünk a Herceg szigetekre, Büyükadára. Ide már csak 4-en magyarok, Paulina nem ért rá sajna. Iszonyú jó volt, annyira sokat mókáztunk, röhögtünk, eszméletlen. A szigeteken nem engedik az autós közlekedést, csak bicajjal meg lovas kocsival lehet közlekedni. Jaa, Raszika és Zita is lovagolnak, szóval embereimre találtam. :) De megállapítottuk, hogy nem akarunk lovaskocsizni... Hogy is mondjam, nem minden ló akart kicsattanni az egészségtől sajnos. Úgyhogy béreltünk bringát és körbetekertük a szigetet, ami egy 15 km hosszú túra, pont ideális, bár néha-néha koncentrálni kell az emelkedőknél, hogy bírja az ember szusszal. Bírtuk. És mennyire jó, hogy bírtuk, mert gyönyörű volt. Igazán megérte. 
Aztán pénteken átköltöztem az új lakásomba, ami végre a belvárosban van, minden itt hever a lábaim alatt. Imádom. Még pár dolgot meg kell szoknom, de nem lesz itt gond.
Szombat pedig ismét lovas nap volt. 3 ugró lovat lovagoltam, egy hiper érzékeny kancát, Bellát, egy toptoptop szürke mént és Nashvillet. Bella az valami hihetetlen volt. Ennyire érzékeny lovon szerintem még nem lovagoltam soha. Első 15 perc arra ment rá, hogy megnyugodjon és elkezdjen figyelni rám, bízzon bennem. Nem volt képes nyugodtan lépni, össze vissza szenvedett. Aztán vártam, vártam, igyekeztem szinte mozdulatlanul ülni rajta, hogy ne fokozzam izgatottságát és a munka előrehaladtával elkezdett bízni bennem és figyelni rám. Igazi kis csoda.Tanya megint csak megdicsért, és mondta, hogy tudta, hogy velem jól fog menni Bella, mert finom kézzel lovagolok és Bella pont erre vágyik. Tényleg. Mikor végre elkezdett bízni bennem és nem félt a kezemtől, nagyon jól kezdett menni. Aztán ültem egy nagyon top 7 éves szürke ménen, hát az valami igazi cuki volt. Nem tudja magáról, hogy mén, tiszta kezes bárány és ahh, annyira elegáns, hatalmas nyak, iszonyú jó karakter. Nagyon jó érzést adott. Őt Selim szokta lovagolni, Tanya barátja, de most versenyen volt másik lovardában, így felhívta a Tanyat, hogy adja oda nekem. Tök jól esett. Aztán ültem Nashvillen, rajta már ültem, úgyhogy nem kellett 0-ról kezdeni az ismerkedést. Mondta Tanya, hogy figyeljek, mert néha ugrabugrál, mondta, hogy időnként 180 fokos fordulatot vesz. Ezt kétszer bemutatta, egyszer az én hibámból, egyszer megijedt egy sportautótól, de összességében nagyon jó volt, bár meg kell hagyni egy kicsit lusta volt... De mondták, hogy mindig ilyen, úgyhogy semmi ok az aggodalomra.