Ma végre jó sokáig aludhattam. Időnként annyira alvás hiányom van. Úgy jól esik sokáig aludni, se ébresztő, se szundi, se semmi. Bár mostanában nem nagyon hallottam csörögni az ébresztőmet... minden nap magamtól ébredtem (riadtam), hogy elaludtam e.... Pedig régebben mindig elsőként keltem. Még emlékszem a hajló utcai lakásra. Amíg a család aludt, halkan lehetett tv-zni. Hupikék törpikék meg pokemon. Úgy kapcsoltam be a tv-t, hogy közben nyomtam a hangerő - gombot, így igazán halkan szólalt meg a tv. Szóval igen, már öregedek, szükségem van az alvászatra. Aztán persze tök bűntudatom lett, amikor 11-kor kikászálódtam az ágyból, hogy így mikor fogok a lovardába kiérni... Hát igen, kellett pár óra... Ráadásul úgy bedugult a forgalom. Nem gondoltam volna, hogy délben ekkora tumultus lesz az utakon... 
Aztán végre megérkeztem a loviba. Annyira szép idő volt napközben, sütött a nap, a szél se fújt úgy, mint tegnap, tényleg szép idő volt. Ültem megint Uvz-n. Ahh, annyira jó, tök könnyű elöl, ez a legjobb benne meg hogy olyan irtó kényelmes. Szeretem. Aztán már elkészült a pálya, nem is homokot hoztak, hanem kicserélték a kerítést. (fel se tűnt, fogalmam sincs milyen volt előtte, gondolom ilyen sötétbarna...) most ilyen szép fa, világos, olyan, mintha halvány zöld lenne, nem tudom, milyen fából van. Tanya örült neki, mert azt mondta a régi kerítés mindig megfogta a gatyáját, ha ráült. Aztán amíg lovagoltam Uvz-n, addig felállították a díjlovas négyszöget a pályán. Uvz kicsit ugrabugrált, néha megijedt, de nem volt semmi extra. Mindenfélét gyakoroltam vele, belovaglásokat is meg a megállításokat, hogy a versenyen könnyen menjen a kislánnyal. Aztán megint kaptam egy ugrólovat. Mondta Tanya, hogy megkapom az istálló legnagyobb lovát, gondoltam, oh, az igen, biztos ilyen Humbug méret vagy Sidney vagy Lux vagy ilyesmi. Hát NEM. Te jó ég, ekkora lovat szerintem én még nem is láttam. Hát ez valami óriási volt. Amikor megláttam hát így kerekedtek a szemeim. Aztán mondta Tanya, hogy olyasmi a szája, mint Santos-é, szóval csak határozottan, keményen. Huh, gondoltam, biztos sok esélyem lesz. Meg se érzi, hogy valaki a hátára pattant. Aztán felnyergelve még nagyobbnak tűnt. :D A kengyelig értem kb. Nagyon vicces volt. Jaa, azt nem is mondtam (vagyis, írtam), hogy amúgy éppen ugró verseny volt a lovardában. Én mondjuk ebből semmit nem vettem észre, csak néha megjelent egy-egy ember fehér gatyóban :) Mert ezt a lovardát úgy kell elképzelni, hogy egy óriási hatalmas baromi nagy lovarda, rengeteg istállóval meg pályákkal meg mindennel, de több klub van a lovardában. Így minden klubnak van egy területe, amit leginkább használ. Jajj, leugrott a laptopomon az S betű, de visszaraktam. Egyedül :) Nah, szóval ezért nem sokat tapasztaltam a versenyből. Pedig a mi istállónkból is versenyzett egy férfi. Harmadik lett. Nagyon ügyes. Banyeg, úgy ül a lovakon (ugrónyeregben), mint a sicc. És idomít velük, lehajlítja őket meg minden, iszonyú jól mennek alatta a lovai. Na, és ma az egyik szürke kancával 3. lett. Sokáig vezetett, de végül harmadik lett. Örülök neki, hogy ilyen jól ment. Pedig olyan kis pörgős, fürge, de 2-en így is gyorsabbak voltak nála. Nem baj. Na, szóval igen, felültem Urandára. Aztán mikor nyeregben voltam már minden és mindenki olyan picinek tűnt. Úgy éreztem magam, mint egy felhőkarcolón :D Aztán egy kicsit izgatott volt a paci, mert azt hitte, ő is versenyre megy. Szeretett volna menni, Alig akart megállni, hogy meghúzzuk a hevedert meg kapart. Annyira cuki volt, menni akart versenyezni. Tudta, hogy verseny van. Annyira megdöbbentően okosak. Mindent észrevesznek, mindent tudnak. Nah, Uranda nagyon jó volt. Nem volt a legegyszerűbb és tényleg kellett használnom az izmaimat és tényleg időnként majd leszakadt a kezem, de tetszett. Kényelmes, nem olyan, mint Santos. Tanya mondta, hogy ő még indult Urandával díjlovaglásban, azt hitte belehal, a program után nem érezte a karját. De jó pontokat kapott, úgyhogy megérte. Hihetetlen a Tanya, vékony, csinos és közben olyan erős és mindezt úgy adja elő, mintha tök egyszerű lenne az összes lova. Szóval igyekeztem összeszedni magam és jól lovagolni Urandát. Voltak nehéz percek, de voltak nagyon nagyon nagyon jók is, olyan igazán élvezősek. És ami nagyon nagyon jól esett, hogy ma azt mondta Tanya, amikor ültem Uvz-n, hogy nekem kéne a versenyek előtt bemelegítenem a lovat a kislánynak. :)) Meg amikor Urandán ültem azt mondta, hogy nagyon jól néz ki alattam. Ezek nagyon jól estek. Meg ma jött a Miss gazdája lovagolni és Tanya nem volt elégedett és akkor is azt mondta, hogy tegnap milyen jó volt, és a lánnyal meg nem annyira nagyon jó. Ezek mind nagyon jól esnek nekem. Meg az is, hogy azt mondja, hogy jöhetek bármikor, mert mindig szüksége van egy jó lovasra, aki segít neki. Ahh, ezek annyira jól esnek. Tanya nagyon jópofa, nagyon kedvelem. :) Néha úgy beszél angolul, mintha oroszul beszélne. Tök vicces, mert nagyon sokféle tanítványa van. Van egy német nő, orosz vagy ukrán (nem tudom) férfi, török lányok, mindenféle. Aztán csomószor angolul tart edzést. Pl a német nőnek is angolul tartotta meg 2 török lánynak is. Az egyik 12 éves kislány annyira jól beszél angolul, meg is lepődtem rajta. Tanya azt mondta, hogy akivel csak tud angolul beszél és pláne angolul tartja az edzést, mert amikor törökül tartja, akkor úgy érzi, hogy nem mondja jól, mert csak lefordítja az angolt törökre. És úgy érzi, hogy nem törökös, amit mond. Úgyhogy ha csak lehet angolul tartja az edzést. Végighallgattam az angol edzéseket. Iszonyúan hasznos, mondott is egy új dolgot, majd kipróbálom. Meg tanulom a kifejezéseket. Én a felét nem értettem volna, hogy mit kell csinálni. Nem tudom az angol nevét a lovardai alakzatoknak. Meg kell tanulnom. Jaa, ma volt ugye a Miss gazdája lovagolni, juniorban versenyzik (hmm...) és nem tudta a programot, Tanya mondta neki aztán a lépés részben elbizonytalanodott. Én meg pont ma a buszon olvastam át tök véletlenül pont a junior egyénit, úgyhogy tudtam, így én segítettem :). Tök vicces. 
Aztán a lovardában egy fekete macska megharapott. Nem hiszem el. Engem szeretni szoktak az állatok. És megharapott. Ő már a második harapásomat okozta. De nem olyan vészes, mint az otthoni macska. Meg most már úgyis be vagyok oltva, szóval nem para. Amúgy meg észrevettem, hogy a török macskák szeretnek harapni, de eddig olyan kis kölyökkutyásan, aranyosan harapdáltak, nem fájdalmasan. Na de ez, simogattam, aztán egyszer csak teli erőből belém harap, majd leugrik az ölemből, mint aki jól végezte dolgát. Hát ez meg milyen dolog? Úgyhogy el is határoztam, hogy befejezem a pályafutásomat a török macskákkal. Inkább kutyázok. Olyan édesek. Tanyanak van 2 kutyája a lovardában, az egyik Joe, tök öreg, édes pofa, csupa ősz, a másik Chicko, úgy néz ki, mint egy barna labrador keverék. Olyan cuki. Mind a kettő. Meg ma jött valaki, aki kihozta a németjuhászát. Rocky, nagyon nagy, gyönyörű és olyan puha. Aranyosak. Szóval így telt a napom. Lovaztam, kutyáztam és macskáztam, amíg meg nem harapott. De amúgy ez most tényleg nem gázos, nem is fáj meg nem is csúnya. Csak megtörtént. 
Remélem mindent leírtam,a mit akartam. :) Holnap még eldől, hogy mit csinálok, vagy lovagolok vagy sétatúrára megyek. Még nem tudom. Azt hiszem inkább lovagolni megyek majd. :)