A mai nap úgy kezdődött, hogy megint jól elaludtam. 8 óra előtt 5 perccel sikerült ébrednem. :D A negyed 9-es busszal szoktam munkába menni. Amúgy meglepően gyorsan, 10 perc alatt elkészültem, de tudtam, hogy 5 perc alatt nem érek le a buszmegállóba. Úgyhogy belőttem a felest buszt magamnak, így nem kellett rohannom és még egy pohár víz is belefért az időmbe reggel. A feles buszt simán elértem és (bár nem tudtam a "helyemre" ülni, mert már valaki elfoglalta), aztán el is indultunk. Aztán Istoc-nál iszonyú éles hangra lettünk figyelmesek -mármint mi, az utasok, nem én meg én meg az irén- aztán egy másodperc múlva mindenhol üvegszilánkok... Nagyon megijedtem. A sofőr túl szűken akarta bevenni a kanyart és nekimentünk valaminek, ami betörte a busz ablakait. Mindenhol üvegszilánkok voltak. És valaki Odafent megint nagyon vigyázott rám, mert ha a buszon a "helyemre" ülök, akkor az összes üvegszilánk az én nyakamban köt ki... De még így is kész csoda, hogy senki sem sérült meg (tudtommal). Én gyorsan leszálltam és pont jött egy másik busz, ami elvitt minket. De még akkor is remegtem. Tök rendi volt az új sofőr, mert ingyen vitt minket tovább. Nem kellett lecsippantani a kártyánkat. Végülis már egyszer lecsippantottuk. Még amikor egyben volt a busz... Biztos a Papóéktól kapott karkötő védelmezett, amit a Bazárban vettünk. Mert az az őrszem van rajta. A védelmező. 
Úgyhogy kiremegve magamat beértem a kórházba és a csapat megszavazta, hogy Mustafa és én megyünk le doki mellé. Ali doktorhoz mentünk. Egyrészt pont tegnap hallottam róla sok jót, másrészt gyerekekre specializálódott, úgyhogy meggyőztem Mustafát Ali dokiról. Hát nagyon jó döntés volt. Nagyon nagyon aranyos doki, imádja a gyerekeket, nagyon jól bánik velük, modern a gondolkodása és nagyon szimpatikus. Rengeteg mindent láttunk és nagyon rendes volt, mert csomót beszélt angolul. Láttam pectus carinatumot, gonarthrosist, ezer meg ezer lábat, köztük sok calcaneo valgust, dongalábat, traumás lábujjat, flat fleet, csípő dysplasiát, ossificatios problémát, fixature externe-t...stb tényleg ezer meg ezer dolgot és nagyon érdekes volt mind. Rengeteg RTG felvételt elemeztünk, ami külön nagyon hasznos volt. Aztán ebéd után beszélgettünk egy csomót, mesélte, hogy megy majd a műtőbe. Kiderült, hogy azt a pacienst műtik újra, akinek bent voltam tegnap a műtétjén. Úgyhogy megengedte, hogy ma is bemenjek. Nagyon nagyon érdekes volt. A paciens osteogenesis imperfecta nevű betegségben szenved, ez az jelenti, hogy könnyen törnek a csontjai. Tegnap femur nyakon lévő törést rögzítettek, kontroll rtg-n újabb törés látszódott. Így ma femur diaphysis rögzítést is csináltak. Az altatástól az ébredésig ott voltam és iszonyú érdekes volt. Még sámlit is kaptam, hogy jobban lássak a dokik válla fölött. Iszonyú király volt. 
Amúgy tegnap is műtőben voltam, akkor többek között egy térd protézist láttam. Pont ugyan úgy csinálták, mint azon a játékon, amit letöltöttem az Ipodomra pár éve :D Úgyhogy képben voltam. Ilyenkor annyira kedvet kapok, hogy sebész legyek. De hát késő bánat. Gyógytornász leszek :)