nem kecsegtető kecses kukac

avagy hogy került a hengeres testű a tányéromra

Ma megint dugóba keveredett a buszom reggel. És még mindig nem tudtam megszokni a fekvőrendőröket. Ma például megint tiszta tengeri beteg lettem a buckáktól. Aztán nem sok időm volt ezzel foglalkozni, rohantam, várt a műszak :) Nazimnak tegnap beállt a háta, szenvedett is vele rendesen, mára pedig a jobb válla is kikészült. Gyanítom, hogy a sok betegétől. Akár hiszitek, akár nem, azért ez elég fárasztó tud lenni. Amikor egyedül kezelem a betegeimet, nekem is gyöngyözik a homlokom. Igencsak van súlya egy lábnak. Pláne egy tehetetlen lábnak. Itt meg elég sok van abból. De sok betegnél már látható a javulás is. Szóval valószínűleg Nazim megerőltette vagy meghúzta magát, minden esetre a teste tiltakozik. Így elnyertem magamnak egy PNF mintát egy quadriplég betegnél. (PNF= proprioceptív neuromusculáris facilitáció). Szóval hála Nazim képességvesztésének, gyakoroltam ma egy kis PNF-et is. Aztán mentem az egyik beteghez, akit már ismertem, de még nem voltam nála egyedül. Aztán volt valami gondja, nem értettem, mert arabul mondta. De van ott az osztályon egy srác, szintén arab, aki beszél angolul. Az egyik beteg bátyja, ő szokott segíteni a tolmácsolásban. Aztán most is megérkezett, de nem fordította le nekem a beteg szavait, csak mondta, hogy semmi gond, nyugodtan kezelhetem. Nem teljesen értettem a helyzetet, de végül megkezeltem. Később derült ki, hogy az volt a baja, hogy nem akarja, hogy diákok kezeljék. Aztán megbeszéltük Nazimmal, mondta, hogy ő a végzősöket nem hallgatóként, hanem kollégaként mutatja be. Másodikban még nyilván diákoknak mutatja be a hallgatót, de negyedikben már nem. Hát, jó. Mondta, hogy nem szokott ebből ügyet csinálni, de azért gyanítom, hogy holnap ő megy majd ehhez a beteghez... 
Aztán mentünk ahhoz a beteghez, akinek a bátyja ez az angolul beszélő srác. Ők is arabok, aztán a beteg elkezdett arabul tanítani, mondta, hogy mondjam úgy a feladatokat :D Éppen kezdtem leszokni a török szavak harsogó arabos kiejtéséről, amikor újra lehetőséget kaptam harsogni. Úgyhogy két legyet egy csapásra. Török + arab nyelvlecke. 
Amúgy teljesen elmúlt e reggeli buszozás által generált kellemetlen közérzet. Egészen az ebédig. Fincsi sali volt, tökre örültem neki, mert EDDIG imádtam a salit az ebédlőben. De most, ahogy ettem, egyszer csak ott tekergett benne egy kukac. Kikerekedtek a szemeim és nem tudtam mit szólni. Csak ültem ott, se lenyelni nem bírtam a falatot, se semmi. Szó szerint köpni, nyelni nem tudtam!  Mellettem a fizioterápiás osztály fő góréja, szembe velem Ahmet, ő mellette a góré titkárnője. Csak hümmögni bírtam és néztem meredten a kukacot. Aztán éreztem, hogy gyorsan mennem kell, mert baj lesz. Gyorsan kivittem a tálcám és rohantam ki az ebédlőből. Ekkorra már Ahmeték is észrevették a váratlan lábatlan vendégemet. Aztán felmentem az egyik kezelő boxba és ledőltem. Utána már jól voltam. De ezután nem fogok salit enni a menzán. Amúgy meg azt mondták, hogy ez előfordulhat a salátával... Meg is lepődtem magamon, hogy mennyire felfordult a gyomrom. Azt hiszem a reggeli buszozás meg a kukac együtt már sok volt...  Úgyhogy vettem ma 5 líráért egy nem kecsegtető kecses kukacot. Igazán Murphynek való lett volna...
Aztán egész korán végeztünk ma, így még világosban hazaértem.  Juppi.