Ma kicsit izgultam reggel a buszon, hogy milyen lesz az új "supervisor"-om (aki felügyeli és a terelgeti a hallgatókat, mint egy tyúkanyó). Azt még nem is írtam, hogy a kórház több épületből áll (nyilván), felfelé van asszem 7 emelet, lefelé meg 6. :D Úgyhogy nem aprózták el. :D Reggel a hatodikon gyülekeztünk (of course első voltam), aztán megérkezett a supervisor, Nazim. Na, azt hiszem oltári nagy mázlim van, mert Nazim is nagyon jól beszél angolul, így erre a hétre is meg van oldva a nyelv. Mindent fordít nekem, mindent megmutat, nagyon jó. 5-en vagy 6-an vagyunk nála, így megyünk vele a betegeihez. Az első betegnél már rögtön le is tesztelt egy passzív kimozgatással. Eléggé izgultam és szerintem nem is voltam túl precíz, de nem volt semmi gond. :) Az egyik mai beteget már ismertem a Lokomat terápiából, úgyhogy jó volt ismerős arcokkal is összefutni. Amúgy még mindig szoknom kell, hogy mennyire sok a balesetes beteg. Villamos katasztrófa, közlekedési baleset, munkahelyi szerencsétlenség, GOLYÓ OKOZTA  sérülések...stb. Nazim kérdezte, hogy otthon milyen betegek vannak a neuron. Nézek rá, mondom: hát van stroke meg stoke. :D De egyszer láttam Guijjon Barrét is. Na, itt kicsit több féle beteggel találkozik az ember. Lényegében a tünetek hasonlók, így az alapok megegyeznek, csak adaptálni kell az individuumra. Az a jó, hogy csomó mindent csinálhatunk, sőt, állítólag holnap már egyedül is kell kezeljünk beteget. Egy nap 2x megy minden betegéhez. Használt gyurmát, kislabdát, szalagot, mindenféle eszközzel dolgozik. Aztán felrakott 2 tape-et is, egy váll subluxátio ellenit és a boka dorsalfelxiót segítőt. Na ez utóbbi nagyon komoly volt, csak pislogtam. Amúgy meg olyanok a kórtermek, amikről mi álmodozni szoktunk. A minden irányba állítható/dönthető/emelhető/süllyeszthető ágyak, minden egyes beteg alatt anti decu matrac, minden beteghez külön cuccok, kesztyű, fertőtlenítő szer, fizio eszközök, nagyon komoly. 
Úgyhogy nagyon szuper napom volt, rengeteget láttam, sok mindent csináltam, ez a hét is nagyon tanulságos lesz.
Aztán ebéd szünetben összefutottam a 3 olasz medikus sráccal. Rögtön át is váltottam olaszra. Még egy pár dologra egész jól emlékszem. :D
Holnap le kell majd menjek a robotik rehabilitation-re, mert jön majd a "betegem", akiről a report-ot kell írnom. És holnap fogom megvizsgálni. Eléggé érdekes lesz. Ma Ahmet-el lefordítottuk a dokumentációs lapját. Nincs valami sok időm megcsinálni, úgyhogy igazán bele kell húzzak...
Azt veszem észre, hogy mennyire elfoglalt vagyok. Hogy milyen sok dologgal kell foglalkoznom, bent is sok a dolog, itthon is kell még iparkodni, készülni másnapra, úgyhogy nem unatkozom. De ez jobb is így. Várom a holnapot.