Taksim annyit jelent eloszt, eljuttat, elvisz...stb. És ennek semmi köze a Taxihoz. :D Bár a taxikat is taksim-nak hívják itt, de azt is csak azért, mert taksim=eljuttat. 
Szóval a Taksim tér a vízgyűjtőjéről híres. (na meg a Köztársasági Emlékművéről, de az egy másik fejezet...) Anno ide érkezett az egész észak-isztambuli ívóvíz, amit a vízvezetékek segítségével eljuttattak mindenfelé a városban. (érdekes, hogy ma például nem alkalmas a csapvíz ivásra.) 
Ma fontos közlekedési csomópont, lényegében innen bárhova eljut az ember. Az Istiklal caddesin pedig közlekedik a cuki piros nosztalgia villamos, amit a sima isztambul transzport kártyával igénybe is lehet venni. Szuper cukin csenget, ha útban van valaki. :)
A Galata híd: A híd Beyoglut és Eminönüt köti össze az Aranyszarv öböl felett. Az első hidat még az 1453-as ostrom idején emelték, de ez nem volt túl hosszú életű. A 16. században szerettek volna egy hosszabb életű átkelőt a két szárazföld között, és amgát Leonardo Da Vincit kérték fel a tervek elkészítésére. A terv el is készült, de a törökök úgy gondolták, hogy ez a híd megépíthetetlen, építészetileg hibás, így megkérték Michelangelot, aki azonban visszautasította a felkérést. Így egészen a 19. századig nem volt híd, majd 1836-ban II. Mahmut építtette az első állandó hidat, ami még fából készült. Aztán a híd 80 év után leégett és a mai hidat 1994-ben adták át. Ez az a híd, amiről már írtam. 2 szintes híd, a felső szinten mindig pecáznak az emberek, az alsó szinten pedig nagyon hangulatos kis éttermek találhatók, főleg halakat, meg herkentyűket kínálnak, de mindenféle étel megtalálható az étlapon. Mellesleg ez az a híd, amit berezegtet a villamos. Már írtam erről régebben. :P A kilátás a hídról csodálatos (pláne, ha nem esik az eső és nincs beborulva...), Karaköy és a Boszporusz vonzza a szemeket.