Ma értem jött Gizem és anyukája (anya törökül = anne) és először elmentünk a Medipol Kórházba. Ermannak igaza volt tegnap, az emberek többsége a kórház környéken (és a kórházban) kendős. Bagcilar kerületben sok a vallásos ember, arabok is élnek ott, ezért lehet több kendős embert látni, mint nem kendőst. A legtöbben csak hidzsábot hordanak vagy khimárt, burkával még itt sem találkoztam. Amúgy engem nem zavar, remélem én sem zavarom őket (hahahaha)  A kórházból egy segítőkész nő felhívta az egyetemi kordinátoromat. Holnap megyünk be az egyetemre és akkor végre meg tudom kérdezni, amikben még bizonytalan vagyok. Tiszta mázlista vagyok, hogy Gizem-ék így felkaroltak, például az előbb említett segítőkész nőt is kifaggatták, hogy hol lenne érdemes lakást keresnem. Bagcilar kerületet említve mindenki egy egyértelmű és határozott elutasító nemleges válasszal felel, ha a lakás keresés jön szóba. Szóval nem Bagcilarban fogok lakni. Ez már tuti. 

A vezetési szokásokat illetően: nem félek, de nyugodtabban veszem percenként azt a 16 légvételnyi optimális mennyiségű oxigént és egyéb gázokat, ha már kattant a csatban a biztonsági öv. A dudát is többször használják, mint mi, de inkább csak olyan baráti figyelmeztetésként, nem mérgesen, nem dühből. De az tuti, hogy én nem tudnék itt elmanipulálni egy autót. Eddig azt hittem jól vezetek, de már rájöttem, hogy igazából nagyon kezdő vagyok. Gizem kocsija igazán környezet kímélő. Ha egy picit is egy helyben állunk, kikapcsol a motor, de ha gázt ad, akkor újra beindul. Gondolom a dugók miatt lett ez kifejlesztve. Apropo dugó! 9.30 körül kinéztem a hotel ablakán és láttam, hogy beállt az autópálya. Később rájöttem, hogy az nem dugó. Az normális forgalom. Gizem anyukája kérdezte (közvetlenül nem ő kérdezte, mert nem beszél  in english), hogy hány óra volt a repülőút. Mondtam, hogy 2. Azt mondta, hogy a meseszép. Nekik legalább 2-3 óra, csak Istanbul egyik feléről átevickélni a másikra. Van külön rádiócsatorna, ami a dugó helyzetet közvetíti. 4-től mindenki azt hallgatja. Kérdeztem tegnap Ermant, hogy mégis hogy van ez a dugó téma. Mesélt kicsit, hogy milyen iszonyúan gyorsan fejlődnek a kerületek és mennyi építkezés van (tényleg 2 utcánként húzzák az új épületeket). Azonban az utakat nem fejlesztik olyan ütemben, nincsen olyan intenzív sáv bővítés és út építés, mint amilyen gyorsan felhúzzák az épületeket. Így hát dugó van. 3-4 órát állni a dugóban megszokott. Mi kiakadunk, ha a Hungária beáll és 20 percig döcögünk. Szóval hát, minden nézőpont kérdése. 

Voltunk lakást nézni. Nagyon drágák a lakások... Nem igaz. Nagyon drágák a jó helyen lévő lakások. Nem, nem, nem, így se igaz. Nagyon drágák a jó helyen lévő, biztonságos lakások. Ez sem igaz. Mert ISZONYÚAN PISZKOSUL drágák a jó helyen lévő, biztonságos lakások. De nem adjuk föl, előbb utóbb megtaláljuk az ideálist. Szóval az az igazság, hogy amit tanácsolnak nekem  lakás ügyben, azok az olyan helyek, ahol van biztonsági szolgálat, őr, sorompó (olyasmi, mint Fótliget, csak lakásokkal). Úgyhogy a bérlő kifizeti a lakást és plusz fizet a védelmi szolgáltatásért. De Erman tegnap közölte a húgával, hogy az első és legfontosabb szempont a biztonság. :) Azért mindig megjegyzik, hogy semmi nem történhet, de jobb félni, mint megijedni. Ebben igazuk van. Bár hozzáteszik, nem hinnék, hogy bárki is ki merne állni a díjbirkózó vállaim és bicepszemmel szemben. Ennek az igazságtartalma nyilván csekély, de tény: ők (Erman, Gizem) nem annyira a sportolás szerelmesei. 

Aztán elmentünk ebédelni és természetesen ittunk utána török teát és aztán pedig török kávét. Életem első török kávéja. Nem is olyan rossz. Inkább csak fura. Egész más az illata. Nem az a tipikus illat, amit a dauwe egberts omnia reklám felidézése alatt érez az ember. Elég markáns, karakteres, a vége felé pedig kifejezetten sűrű. Papónak muszáj innia, ha jön. Kíváncsi vagyok arra a vitus táncra, amit eljárna tőle! :D Ha már az otthonitól is borzong, amikor Anyu erősre főzi. :D Egyébként a zaccból jósolni szoktak. Van, aki hisz benne, van, aki nem. De azért mindenki megnézi. Sőt!! Van, aki elrágcsálja a zaccot is, de ez nem gyakori, Gizemék nem szokták. Én sem szokom. 

Szóval megittam a bitangpusztulatos török kávét, aztán jót szundítottam délután. Még csináltam egy kis kutató munkát a lakás opciókról, aztán átolvasom az első török leckét, hogy holnap brillírozzak a kordinátoromnál. :)