Fatih, Hagia Sophia, bazaar, cinema, new friends

Tegnap anne és Erman elvittek körülnézni az Old Citybe. Sajnos nem volt túl jó idő, csöpörgött az eső és 5 fok volt.... Levent felé busszal mentünk, olyan meleg volt és O2 hiány, hogy azt hittem elájulok... Aztán metroztunk meg a híres nevezetes Tünel-el is utaztunk. Ez a legrégebbi közlekedési eszközük. Amúgy az óváros lényegében Fatih és Sultanahmet. Hatalmasat sétáltunk. A Golden Horn öböl nagyon szép, átsétáltunk Taksimtól Fatihba az öböl felett. Ahogy sétáltunk a hídon egyszer csak úgy éreztem, hogy megszédültem és el fogok ájulni. De aztán kiderült, hogy csak átment a villamos a hídon és iszonyúan bemozgatta a szerkezetet. De tök olyan volt, mintha elszédülne az ember. Nagyon para volt. Láttam a Galata tornyot is. (régen börtön volt, nem is tudtam) A hídon rengetegen horgásznak. Fatihban benéztünk a fűszer piacra, utána villamosoztunk és megérkeztünk a grand bazaarba. Kinéztem magamnak egy karkötőt, majd visszamegyek érte. Rajta van a kék szem (védelmezés szimbóluma), meg egy patkó is. Aztán beültünk a bazaarban egy kávézóba, ittunk török kávét, török teát. Aztán tovább sétálgattunk, útba ejtettük a Hagia Sophiát is, (anya, igazad volt a ciszternával kapcsolatban). Úgyhogy most tudom, hogy hova érdemes visszamenni, amikor jobb az idő és ráérek. Mert ennek a napnak az volt a célja, hogy kapjak egy kis ízelítőt. Este itthon vacsiztunk, utána pedig Gizem találkozott a barátaival és elhívott engem is. Úgyhogy elmentünk a kanyonba mozizni. (megint láttam a macro store-t... :( Tök szuper, mert minden film angolul megy, török felirattal. Így én is részese lehetek a mozizás élményének. Meg is beszéltük Gizemmel, hogy majd együtt megyünk a szürkére. A Foxcatcher-t néztük meg, sajna magyarul nem tudom, hogy mi a címe, Oscar díjas film asszem, most érkezett a mozikba. Hát, nem vígjáték volt... Néha elég furán éreztem magam, mert iszonyúan jól érzékeltette a rendező a szenvedés folyamatát. Egy birkózó testvérpárról szól, akik szeretnének olimpiai aranyat nyerni. Az idősebb segít a fiatalabbnak, ő edzi és nagyon jó a kapcsolatuk. Aztán a fiatalabb (Mark) meghívást kap egy nagyon gazdag csapatba. (Igazából az idősebbre fájt a foga a csapat edzőjének, mert Davidnek családja van, így ő nem akart menni). Ezután jön az érzelmi hullámvasút: milyen áron teljesülhet egy álom, mi minden van egy olimpiai arany érem mögött, hogy távolodik el a testvérpár egymástól, majd hogy találnak újra egymásra, hogy lehet feldolgozni egy őrült edző jelenlétét, mit jelent függeni másoktól, milyen könnyen tud kicsúszni egy élet, egy sors a rendes útról és milyen visszatérni rá, hogy lehet megbirkózni a helyzettel...stb. Nem könnyű film, de nekem tetszett. Gondolkodásra késztet, muszáj még egyszer megnéznem. Bár bizonyos részeknél kiakadtam... Hogyan fogyj le 5 kilót 90 perc alatt, hogy versenyben maradj.... ráadásul az őrült edző anyja a lovak szerelmese, ez az idióta edző meg nem szereti a lovas sportot... amikor az anyukája meghal, az összes lovat kikergeti az istállóból... Na, tehát nehéz film egy érzékeny léleknek, de tetszett. Amúgy Gizem barátai jó fejek, összesen 5-en mentünk a moziba. Mozi után meg elmentünk Ortaköybe beülni valahova. Iszogattunk, beszélgettünk. Aztán kb fél 3-ra haza is értünk :D